2015. február 26., csütörtök

Last chance

Utolso cernaszal tartja a lelket bennem. Ujabb rossz dontesek sorozata, ami oruletbe kerget engem es bajba sodor masokat. Nem latom a felhok felett a napot.
Megkaptam a fejmosast, csak nem ertem miert kell mindig idaig jutnom. Nem vagyok tisztaban a helyzetek sulyossagaval.
Kaptam egy utolso utani eselyt. Most kell igazan megmutatnom. Aztan pedig konnyebb lesz. De konnyu soha.
Tudom es erzem, hogy ez az EN utam. Es csak azert is megmutatom!

"az igazi siker ott kezdodik, mikor masok feladjak. "

Ha biztos pont lesz az eletemben, akkor jovok egy maratoni hosszusagu bejegyzessel, hogy miert, es hogyan kerultem oda, ahova.

2015. február 16., hétfő

I arrived

Mikor elindulsz a nagyvilagba....  Es a repulon azt a kerdest teszed fel magadnak, hogy "mit keresek en itt?"...  Na az nem a legegyszerubb szituacio.
Mikor rajossz, hogy mar senki nem fog helyetted mosni, fozni, takaritani, es radobbensz, hogy anyukad mennyi mindent megtett erted.
Felbecsülhetetlen mikor eleted elso borsofozeleke sikerul, es majdnem olyan, mint az anyukade.
Amikor csak az tart eletben, hogy a skypeolásokat varod.
Es meg mennyi minden kovetkezik....
Apro dolgok, megis mennyit szamitanak.

2015. február 4., szerda

nothings ever what i expect

Igazából annyi írnivalóm lenne, csak nem tudom a gondolataimat összeszedni. Most még minden olyan össze-vissza, egyszerűen nem tudok belegondolni, hogy mit, miért és hogyan. Talán egy kicsit ülepedni kell hagyni a dolgokat, aztán menni fog.

Előttem egy hatalmas lehetőség, ha minden igaz, akkor már 15-én új országban kezdhetem el újra felépíteni önmagamat. Nem titok, hogy úgy gondolok erre a lehetőségre, hogy ez egy új fejezet lesz az életemben. Ezt később majd bővebben kifejtem.