2012. június 4., hétfő

valami elkezdődik.

Ideje belekezdenem életem első blogjába, mely nem fog másról szólni, mint az au pairkedésemről. (aki nem tudja, hogy mi az az au pair, az legyen szíves google-t használni.)
Tehát már minimum fél éve kacérkodok a gondolattal, hogy én bizony külföldön szeretnék eltölteni 1, esetleg 2 évet, mint au pair. Úgy látszik, hogy idén nyáron már nem a hazai földet taposom, hanem külföldön tengetem a napjaimat.

Legelőször Amerikában szerettem volna szerencsét próbálni, de mivel nincsen jogosítványom, ezért ez nem jöhetett össze, nekem pedig már nagyon mehetnékem van, illetve sokan mondták, hogy ne vágyjak annyira Amerikába, ott sem fenékig tejföl az élet.
Regisztráltam 2 különböző oldalra, és bizony családkeresésbe kezdtem. El kell mondjam, hogy nagyon sok család nem is foglalkozik veled, csak megnézi a profilod, és egy mukkot sem ír, hiába jelezted, hogy érdeklődsz utánuk. Az egyik neves oldalon, ahol fizetni kell, hogy prémium tag legyél, sikerült 1-2 emberrel kapcsolatban lépni. Sajnos csak jelezni tudok nekik, hogy érdeklődöm feléjük, és vagy írnak nekem egy email címet, vagy sem. Esetemben egy svájci anyuka hívott fel (mert kötelező megadni a telefonszámot), de nem voltam felkészülve rá, hogy hív, ezért mondtam neki, hogy hívjon vissza később, mire fel már nem jelentkezett. Egy 17 és 20 éves "gyerekre" kellett volna felügyelnem, amíg ő teljesen másik városban dolgozik. Tudniillik én 18 vagyok, tehát nem tudom, hogy miért engem szeretett volna. Ez már nem fog kiderülni. Erről ennyit.

A második család már egy másik oldalon talált rám, ahol nem kell fizetni, hogy tudj üzenetet írni. Írországból jelentkezett egy nagyon szimpatikus anyuka, két pici lányra kellene vigyáznom vidéken, bár ezzel semmi gond, imádom a vidéki helyeket. A nagyobbik lány 3 éves, a picike most lesz egy. Eddig nagyon úgy tűnik, hogy matchelünk, bár addig még hátra van pár levélváltás. Én szeretném őket, nagyon szimpatikusak.
Jelentkezett egy család Finnországból (engem az a hely is nagyon vonzz), ahova külön keresnek nyárra egy au pairt, utána pedig ősztől egy évig egy másikat (nem értem a lényegét.). Két fiúra kellene vigyázni, 3, és 10 évesek, nagyon tündériek, és egy kutyára. Írtam egy levelet, választ még nem kaptam, de a következő bejegyzésben írok róluk, ha írnak.

Kaptam felkérést Franciaországból, egy idős férfi írt, hogy a fogyatékos feleségére kellene ügyelnem, illetve háztartást vezetnem, cserébe mindent megkapok, de elég gyanúsnak tűnt, nem válaszoltam.

Amerikából 3 gyerekes anya keresett, írtam neki 2 oldalas levelet, nem válaszolt. Mivel oda vízum kellene, veszett ügy.

Közel 100 családnak jeleztem, hogy szeretném, ha írnának nekem (Olaszország, Francia, Finn és Anglia), de nagyon sok negatív választ kaptam, hogy sajnos megtalálták már a személyt, illetve nem vagyok megfelelő a kritériumoknak, de tartják bennem a lelket, hogy ezzel semmi gond nincs. :)

P.S.: akit érdekel a két honlapnak a címe, az írjon, feleslegesen nem hirdetek semmit sem. :)

2 megjegyzés:

  1. Több mint 100 család. Wow :-) Szerintem én akkor találnék ennyit, ha az összes oldalon felrresném a fiú au pairt kereső családokat. Nézd a jó oldalát, te lány vagy, sokkal sokkal jobb esélyeid vannak! :-) Egyébként franciául, olaszul beszélsz? Én is kimennék olaszba, de kb. 3 mondatot tudok olaszul. Sokat gondolkodtam rajta, hogy kimegyek egy családhoz, akiknél angolul kell beszélni, vagy ők is angolok, de ha pl. el kellene mennem valahova, ügyet intézni, vagy bármi, pl. bevásárolni, nem biztos hogy menne. Persze van aki kalandvágyóbb, én ezt nem merném bevállalni. Sok sikert, várom a bejegyzéseket! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, hát a fiúknak alapból nehezebb családot találni. :) Sajnos nem beszélek, csak angolul, de tervben van, hogy megtanulok franciául és olaszul is. Én kalandvágyó vagyok, ha pl. sikerülne a szardíniai munka, akkor nem restellnék kézzel-lábbal mutogatni a szigeten. :) Erre vágyom nagyon rég óta. :) Köszönöm szépen! Neked is sok sikert! :)

      Törlés